Az elmúlt hónap során Magyarországon több a romákkal szembeni súlyosan diszkrimináló esetre derült fény, a csenyétei szerencsétlen haláleset hátterében meghúzódó kirekesztő gyakorlat az elláttórendszer és a rendőrség részéről, a miskolci kórházi botrányok körüli zűrzavar, a nyíregyházi kitelepítési ügy, és a gyöngyöspatai, elkülönítetten oktatott roma gyerekek kártérítési pere.
Nem számíthattunk ilyen súlyos évkezdésre, azonban a gyöngyöspatai ügy, ahol gyakorlatilag a rendszerváltás óta eltelt 30 év során először történik meg, hogy miniszterelnök negatívan véleményezen egy jogerős, ám még a Kúria végső döntésére váró esetet. Le nem zárt, folyamatban lévő per esetén az ilyen véleménynyílvánítás a bírói függetlenség megsértése, a bíróság nyomás alá helyezése, amely senkitől és semmitől nem fogadható el.
A nyilatkozat tartalma alkalmas volt arra, hogy indulatokat, gyűlöletet keltsen elsősorban a pernyertes károsultakkal szemben, és a roma közösség egészével szemben is. A nyilatkozat hamis, hazug érveit egyrészt a média, másrészt a társadalom széles tömegei átvették egy pillanat alatt és példátlan módon arra az álláspontra helyezkedtek, hogy:
- a jogerős bírósági döntés alapján megállapított kártérítést ne fizessék ki,
- és lehetőleg „természetben” történjen a kártérítés,
- továbbá, hogy a kártérítés „munka nélkül szerzett jövedelem”
Ezen állításokkal az a súlyos probléma, hogy:
- a kártérítés mindig pénzben történik,
- nincs jogi lehetőség a pénzbeli kártérítés, természetbeni átváltására,
- a kártérítés előfeltétele az elszenvedett kár megállapítása nem pedig az elvégzett munka.
A kormányzat cigányokkal szembeni gyűlöletkeltése jóval súlyosabb, mint a szélsőjobb civil csoportosulások gyűlöletet demonstráló megnyilvánulásai. Rendkívül veszélyes és káros, marandandó sérüléseket okoz a jogállam intézménye és a társadalom számára, és éppen attól minősül rasszista cselekedetnek, hogy eltérnek az elfogadott jogi normáktól és eljárásoktól. Maguk alkotta eljárásokat kívánnak alkalmazni.
A bírói függetlenség megsértése és a rasszista indulatok kormányzati gerjesztése arra az elhatározásra vezettek minket, hogy szükséges ezzel szemben egy az ország egészét mozgósító, társadalmi szövetségesekre támaszkodó demonstráció előkészítése, megszervezése.
A kormányzat média- és politikai túlsúlya és túlhatalma miatt, morális kötelezettségünknek érezzük a bíróság és a roma közösségek megvédését, az őket ért támadásokkal szembeni társadalmi kiállást, és a szolidaritás megszervezését. Világossá kell tegyük senki nem helyeztheti nyomás alá a bíróságokat, és senki nem kelthet gyűlöletet egyetlen állampolgári csoporttal, közösséggel, nemzetiséggel szemben sem.
A demonstráció napja egyben a 2008-2009 évi rasszista sorozatgyilkosságok tatárszentgyörgyi áldozatainak emléknapja! 2020. február 23-án kötelességünk felidézni, hogy a gyűlöletkeltő és az állampolgárokat egymás ellen fordító, uszító propaganda súlyos tragédiákhoz vezethet.
A demonstráció egy programsorozat része: a békés együttélés, illetve a szegregáció össztársadalmi hatásait, kérdéseit dolgozzuk fel. A gyöngyöspatai eseten keresztül is próbáljuk feltárni a társadalmunkban uralkodó mechanizmusokat és káros hatásokat, amelyek igazságtalansághoz vezetnek a roma közösségek körében. A külső és belső okokat, illetve a megoldásokat egyaránt keressük. (A program szevezés alatt konkrét információval napokon belül jelentkezünk!)
